| Škoda Auto | |
 | |
| Alapítva | 1895 |
| Székhely | Mladá Boleslav,Csehország |
| Iparág | Gépjárműgyártás |
| Alkalmazottak száma | 27,680 (2007) |
| Anyavállalata | Volkswagen |
A Škoda Auto ma Csehország legnagyobb személyautógyára, a Volkswagen cégcsoport tagja. A céget 1899-ben alapította Emil Škoda és az 1920-as évekre Csehország legnagyobb ipari vállalatává vált. Gyártottak személy- és tehergépkocsit, illetve tömegközlekedési járműveket, mozdonyt, hidat,fegyvert, traktort.
A Škoda 1911-ben olvadt egybe a Václav Laurin és Václav Klement (L&K) által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével, innentől kezdve beszélünk Škoda gépjárművekről.
A logó története
A híres "Škoda-nyíl" előtt a L&K a Slavia elnevezést használta leginkább. A plzeni Škoda pedig egy karikában lévő „Š”, vagy „Š” és „z” (egymáson) jelzést használta (Šz: Škodovy závody).
A legenda szerint a ma használt emblémát egy indián fejet ábrázoló dombormű ihlette, amely egykor sok vezető irodájában volt megtalálható. Erről nevezték el az emblémát „Vörös Indián”-nak.
Egy ideig stilizált kézírásos feliratok voltak használatban, és az 1925 előtt tervezett modelleken a Škoda megtartotta a L&K jelzést is.
A jelenlegi formájú emblémát 1923 decemberében védette le a Škoda.
1991-ben a privatizáció idején az embléma is átesett egy "verziófrissítésen". Azóta a zöld színű emblémát (esetleg a L&K babérkoszorújával) a Škoda autógyár használja. A többi ágazat továbbra is az egyszerűbb nyilat használja ezüst illetve kék színben.
A gyár történelme
1991-napjaink
Az új Feliciát 1994-ben adták ki; ez már hivatalos Volkswagen-Škoda projekt volt. Az orrmotoros modellekből nagyon hatékony áruszállítókat építettek (Forman (Favorit kombi), Pick-up). 1996-ban újra elővették az Octavia nevet és egy középosztálybeli Škodának adták, amely a VW Golf hosszított padlólemezére épült. 1999-ben megjelent a Fabia, amit a mai napig gyártanak. 2000-ben leállították a Felicia gyártását; a Fabia, és az Octavia pedig átesett egy modellfrissítésen. 2002-ben a Superb-el bővült a kínálat, ami a Škoda felsőkategóriás járműve, és a VW Passat alapjaira épül (Nevét szintén használták már). 2004-ben bevezették az Skoda Octavia második szériáját, szintén Golf padlólemezen. Új csomagokat is bevezettek a meglévő típusokhoz, mint például a Fabia RS (sport Fabia). 2006 őszén jelent meg a Magyarországon az új modell; az egyterű Roomster. 2007 májusában jelent meg a Fabia második kiadása, először csak csapotthátú változatban, majd kombiban. A2008-as Genfi Autószalonon bemutatkozott az új Škoda Superb, majd 2008 októberében a Párizsi Autószalonon az új Octavia is. 2009-ben szintén a Genfi Autószalonon mutatták be a Škoda Yeti-t.
1983-1991
A 105/120 nagy sikerének köszönhetően 1983-ban piacra dobtak egy felújított változatot kisebb módosításokkal, például megnövelt első és hátsó nyomtávval (modell: 742 M). Egy évvel később 1984 augusztusban 1-2 technikai újításokkal folytatták a gyártást ( például a karburátor üresjárati rendszerének az átalakítása , a régóta várt 5 sebességes sebességváltó élkészítése , megnövelt felületű első fényszóró, csillapított mozgású műszermutatók ) és ezzel egy időben kiadták a 130-as modelt , ami 1289 cm³-re fúrt motorral és szélesített nyomtávú ferde kitámasztókaros hátsó futóművel és 4 dugattyús tárcsafékkel gördült ki a gyárkapun ( 130 L ). 1986 - ban megkezdték a 130 GL gyártását is . A 1984-es modellfrissítéstől a coupe-t már minden piacon Rapid-ként forgalmazták. 1987-től újabb változtatás történt ! Az 1289 cm³-es négyajtós és a Rapid modelleket felszerelték nyolccsatornás, alumínium hengerfejes (eredetileg a bemutatott de gyártani nem engedett új orrmotoros Favorithoz tervezett) motorral is, ezek lettek a Škoda 135 L, GL, és a Škoda 136 L, GL, illetve a Škoda 135 Rapid és Škoda 136 Rapid modellek . Ettől az időpontól került beszerelésre az új tervezésű műszerfal is amit csak a jobban felszerelt "prémium" modellek kaptak meg (120 GL,LS,LX,GLS a 125 L ,130-135-136 L,GL Rapid ). A gyártás utolsó éveiben ( hogy megmutassák tudásukat ) a Csehszlovák mérnökök központi injektorral és katalizátorral is felszerelték ezeket az 1.3 - asokat . Ezt a típus megnevezés után található "i" betűvel jelezték . Sajnos 1.3 - as Škodákból nem forgalmazott a magyar Merkur ( és sok más Škoda típust sem ). A cég 1990 januárjáig gyártotta a farmotoros szériát. A farmotoros Škodák technikai megoldásukat variálva különböző betűjelzésű típusok keletkeztek . Ezek pedig a következőek : 105 S,L,GL,SP 120 , L,GL,LE,LS,LX,GLS Garde,Rapid 125 L 130 L,GL,Rapid 135 L,GL,GLi Rapid később Ric 136 L,GL,Rapid ( nem biztos forrásból : 136 GLi és Ric ) Az 1983 tavaszán tervezni kezdett Favoritot 1987-ben mutatták be, szintén Brnóban, először kizárólag belföldi forgalmazásra, majd 1989-től exportra is. A formaterv egy olasz tervező, Nucio Bertone irodájának a műve. Ez a jármű volt az átmenet a "faros" széria és napjaink Škodái között. Szakított a korábbi farmotoros kialakítással; legközelebbi "rokona" a műszaki tervezésben partner Volkswagen cég modellje, a Golf volt.
1960-1983
1959-ben minden Škoda személygépjármű új lengéscsillapítókat és felfüggesztést kapott és új modellként dobták piacra őket. (Ennek oka a nyersanyaghiány.) Az új 440-es lett az Skoda Octavia. (Ez volt a háború utáni Popular nyolcadik, egyben utolsó módosítása). A 445-ös lett az Octavia Super, ami erősebb motort kapott, és a 450-es, az Octavia Sport, amit Felicia névre kereszteltek. Feliciából is készült Super, Sport és Estate változat. A legnagyobb népszerűségnek a Felicia Estate örvendett, ezt az is tükrözi, hogy kisebb változtatásokkal 1971-ig gyártották.
Már 1956-ban elkezdődött egy új prototípus tervezése, de csak 1964-re készült el az 1000 MB. (Eredetileg a 990 és a Favorit nevet szánták a modellnek, de a gyár ekkor érte el az 1 000 000. legyártott autót és az új motor is majdnem 1000 cm³-es volt.) Az újszerű műszaki megoldású típus (farmotor, hátsókerék-meghajtás) sokban hasonlított a Renault Dauphine-re és a Volkswagen Bogárra. Több változatot is kiadtak a típusból. Például 1964 - től az 1000 MB ( alap típus ) 1966 - tól az 1000 MB De Luxe ( jobban felszerelt ). A legritkábbak szintén az 1966 - tól gyártott 1000 MBG (4 ajtós szedán, növelt kompressziójú és kétkarburátoros , ezáltal erősebb motorral) és az 1000 MBX (két ajtós szedán az MBG motorjával)Ezekbe az erősebb motortokba erősebb csapágyak is kellettek a forgattyús tengelyhez ! Ezért ehhez a motorokhoz angol gyártmányú Glacier ( méretükben megegyező )csapágyak kerültek beépítésre . Az „MB”-k elég jól fogytak ahhoz, hogy kiadják az 1967 modellévre 1100-asokat De Luxe felszereltséggel . ( 1100 MB De Kuxe és az 1100 MBX De Luxe )
Az 1960-as évek közepén már elkezdtek dolgozni egy új orrmotoros autó tervein. A karosszéria tervezésével Giorgetto Giugiarot bízták meg. A járműbe 1500cm3-es OHC motor került volna. A 720-as modell a politikai változások miatt lett a prototípus megépítése után felfüggesztve.
1969-ben mutatták be a 100/110-es modellt, ami leginkább csak egy felújítása volt az előző modelleknek. Az újdonság az első tárcsafék és az új belső tér volt, de a kaszni csak látványában változott, a motor pedig szinte semmit. 1969. augusztus 12-én hatalmas tűzvész tört ki; amely három napon át pusztított a szerelőcsarnokban, mire eloltották. 1970-ben újabb modellel bővítették a 100/110 - es szériát, ugyanis megjelentették a 110 R modellt( Rapid ). A 110 R egy kétüléses sport coupe volt 62 SAE lóerős motorral ( 52 DIN Lóerő ) . (Ez az erősebb motor került a 110 LS jelű négyajtós kocsikba is amit 1972 - től kezdtek gyártani ). A gyártást a kvasiny-i gyárban kezdték meg . (A prémium modelleket manapság is ez a gyáregység készíti.) A 100/100 -es típusok a gyártásuk ideje alatt mindig változtak kisebb változtatásokkal . A legnagyobb változás 1973 - ban történt ( generátor,tankoló nyílás magasság,2 fokozatú fűtőventillátor,külső ajtókilincsek,segédfényszórók elől - halogén izzókkal - )
1976. A Škoda 105/120-as piacra dobása (modellszám: 742). Először a brnói kiállításon mutatták be. Ez a típus is az elődeire, (1000-1100 - S100-110) épült, de szinte a teljes autót felújították; új kaszni, belső tér. Az alapmodell a gyengébb 105 S volt, de a típust sok felszereltséggel ( 105 S,L,GL,SP és 120 L,LE,LS,GLS ) és sokféle néven lehetett kapni (Nagy-Britannia: Skoda Estelle, Izland: Skoda Amigo). Ez a típuscsalád is folyton változott de csak kisebb technikai megoldásokban.
A legnagyobb változás 1981 ben történt amikor is megjelentek az új alkatrészek mint pl.: ovális fényszóró , különleges műszerfal díszcsík az ajtók tetején belűl , automata biztonsági övek , 3 részes műanyag lökhárító , megnövelt felületű hátsó lámpák "süllyesztett lámpás" hátfallal ( 84 -től csak a Rapidokon volt ilyen ), vákuumos fékrásegítő amit a következőben említett típus mindet megkapta. A kvasinyi gyárban 1981-től 1984 - ig készülő 2 ajtós coupe kapta a Garde, bizonyos piacokon a Rapid nevet.
Ez az autó 1-2 technikai megoldásban eltért a 4 ajtós társaitól amit ( szinte EGYEDINEK is lehet mondani mert ilyen paraméterekkel csak ebbe a típusban fordult elő )később már alkalmaztak bennük is . Például : 4 dugattyús első féknyereg ( amit a Wartburg személyautókhoz is gyártottak ) , ( KESKENY NYOMTÁVÚ )fogasléces kormánymű , ( 180 mm - es )tányérrugós tengelykapcsoló, fő áramkörű olajszűrésű motortömb (-re változtatásával a motor öntvényt is újra kellett tervezni ), ( KESKENY NYOMTÁVÚ )ferde kitámasztókaros hátsó futómű ami másféle sebességváltó kihajtást és felfüggesztést igényelt de emiatt kellett csökkenteni az akkumulátor tartó üreg mélységét és emiatt kellett módosítani a tankoló cső alakját a benzin tartály előtt ( CSAK A Garde - nek VOLT ILYEN ALAKÚ TANKOLÓCSÖVE "régi" TANKSAPKÁVAL ugyanis a későbbi Rapid modelleken már rövidebb volt a cső a tanksapka felől és ugyebár "új" tanksapkával )Egyedinek nevezhető a lengéscsillapítók csillapító ereje ( és a hátsók mérete ) is és ezzel együtt a hátsó rugók hossza is !
1945-1960
A gyárban a háború után 1945. június 24-én készült el az első személyautó.
Az egyik leghíresebb típust, az 1101-et 1946-ban mutatták be a nagyközönségnek. Először csak 2 ajtós, később 4 ajtós és furgon változatot is készítettek belőle. A Škoda leányvállalata, a Boleslav Automobile első gyártott autói 1101-es mentőautók voltak. A katonaságnak is szállítottak számos példányt, hiszen nagyon mozgékony volt. Az autóból még Ausztráliába is exportáltak.
1948-ban államosították a gyárat; az ASAP AZNP-vé alakult. Az ágazati minisztérium korlátozásokat vezetett be: csak az új Škoda 1101-est és kis számúAero Minor-t gyárthattak. Ugyanezen indok miatt a gyár nyersanyagellátása is megcsappant. Ebben az időszakban készültek Tatra személyautók is a Škoda üzemeiben, például a Tatraplan.
A Škoda 1200-as típusát 1952-ben jelentették meg. Hasonló kasztnija volt, mint az 1101-esnek, leginkább teherszállításra és betegszállításra használták. Az1201-es, amit csak Szedánnak neveztek, az 1200-as felújított változata volt, leginkább a motoron javítottak.
1955-ben jelent meg a Škoda 440-es modell, a Spartak. A Spartak 80%-ban elődje, az 1102 alkatrészeiből állt össze és egy felújított 1201-es motorral volt meghajtva. A Spartakok a kvasinyi üzemben készültek; ez volt első igazi "népautó" Csehszlovákiában. Egyik továbbfejlesztett változata a 2+2 üléses Škoda 450 volt. Ez a sportos roadster annyira népszerű lett, hogy az igények meghaladták a gyártósor kapacitását is.
1915-1940
1923-ban megjelentette a gyár az új, L&K 100-as típust. A későbbiekben megjelent a 110-es és a 120-as modell is, modernizáltabb felszereltséggel és 1926-tól egy erősebb motorral.
1926-ban a gyár egyesült a Plzeň Škodovka-val. Ekkoriban gyártották a Superb nevű luxusmodellt, amely a Hispano Suiza licence volt. 1929-ben az immáron Škoda név alatt futó üzem kiadta a 860-as modellt. A szám tulajdonképpen a kocsi paramétere, ugyanis az autó 8 hengeres, 60 lóerős volt. Ára, illetve a gazdasági világválság miatt 1933-ig mindössze 49 darabot adtak el belőle.
1930-ban átszervezték az autógyártó részleget. Megalakult az ASAP, az Autóipari Részvénytársaság, amely 100%-ban a plzeni Škoda tulajdona.
1933-ban mutatták be az új 420-as típusú négyhengeres, 995 cm³-s 20 LE-s Standard-et. (Ezt 1934-ben már Rapid-nak nevezték.) Ez az előző, hasonló paraméterű 422-es típus 1 tonnás tömegével szemben már csak 750 kg-ot nyomott, ugyanis új központi vázszerkezetre épült. Az újfajta konstrukció volt a 428-as Popular, majd még további modellek alapja is.
Škoda 1899-1915
A céget Emil Škoda alapította 1889-ben. A plzeni gyár tömegközlekedési- és elektrotechnikai eszközökre valamint fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. Sikerének köszönhetően gyorsan gyarapodott, így egyesült az L&K-val 1911-ben és Škoda személy- és teher gépjárműveket is elkezdtek gyártani. A gyár később felhagyott a fegyvergyártással.
L&K 1895-1915
A céget 1895-ben alapították; Václav Laurin, aki a Cseh Bicikli Klub tagja volt és Václav Klement könyvárus. Első kerékpárjuk a Slavia nevet viselte és Mladá Boleslav-ban gyártották. Az első két év alatt 5 kerékpármodellt dobtak piacra. A cég fiatalsága ellenére a kerékpárok olyan megbízhatóak voltak, hogy a gyár 2 év garanciát vállalt rájuk. 1899-ben legyártották az első motorkerékpárukat is. Az első modell az "A" és a "B" modell nevet kapta; a B modellt erősebb motorral szerelték fel. 1900-ban már Angliába is exportáltak a termékeikből. 1901-ben megnyerték az első díjukat a nemzetközi kiállításokon. Ebben az évben indította el a cég a járműveit nemzetközi versenyeken, először a Párizs-Berlin útvonalon. A következő évben a gyár megnyerte első versenyét, Bohemiában. 1909-re már több, mint 4000 járművet készítettek.
Az első automobilt 1911-ben gyártották le. Az S modell névre keresztelt autó folyadékhűtéses, 4 hengeres, 54 lóerős volt. Érdekessége, hogy ez volt a legelső folyadékhűtéses autó. A típus rendkívül sikeres volt; még Oroszországba is exportáltak belőle. Az I. világháború kezdetéig 600 db S modell készült, és csak 1925-ben állították le a gyártását.
